Az Európai Unió eredeti célja szerint 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest a károsanyag-kibocsátást. Ezt azonban az uniós tagállamok más-más úton kívánják elérni.

A nukleáris energia ellenzői a technológia veszélyeire és az elhasznált fűtőanyagok okozta szennyezésre hivatkoznak, a megújulók hektikus rendelkezésre állását pedig gáztüzelésű erőművek használatával kívánják kiegyenlíteni.

A másik oldal ezzel szemben épp azzal érvel, hogy sokkal károsabb a fosszilis tüzelőanyagot használó erőművek üvegházhatásúgáz-kibocsátása.  A napenergia hektikusságára jó példa, hogy hazánkban 2021. december 20. és 2022 január 21. között a villamosenergia-termelés mindössze 3,3 százalékát adták a naperőművek, míg nyáron, 2021. július 20. és augusztus 20. között az elektromosáram-termelés 11,3 százaléka származott napenergiából. Ez jól mutatja, hogy különböző tartalék-erőművekre van szükség a megújuló energiaforrások mellé, hogy a szűkösebb időszakokban is biztosítani lehessen a stabil áramellátást. Erre a célra egyértelműen alkalmasak a gázturbinás erőművek, ezeknek az elterjedése azonban jelentősen növelné Európa kitettségét az orosz földgáznak. Az atompárti országok ezért vélekednek úgy, hogy jelentős szerephez kell juttatni az atomerőműveket az ellátásbiztonság érdekében.

Európa gázellátása ugyanakkor hónapok óta akadozik és drasztikusan emelkedett a földgáz ára az elmúlt egy évben. Azoknak az országoknak, amelyek nem számolnak az atomenergiával ez komoly problémákat okozhat.

(cikk forrása: novekedes.hu, kép forrása: eo.vector.me)