A szünetmentes működéshez olyan technikai kiegészítésekre van szükség, amelyek áramszünet esetén azonnal és teljes mértékben leválasztják az invertert a közműhálózati kapcsolatról – azaz szigetüzemmódba állnak át. Ez biztosítja, hogy semmiképpen ne juthasson áram a közműhálózatba akkor, amikor az áramszünet elhárításán dolgoznak a szakemberek.

Bizonyos esetekben egy tartalék áramkör kiépítése önmagában is adhat megoldást. A gyakorlatban ilyenkor az inverter mellé egy új elosztószekrényt szerelnek, amelybe 1-3 dugaljat építenek ki – attól függően, hogy hány fázison működik az inverter –, a háztartás ezekből tudja közvetlenül felhasználni a napelemes áramot. 

Azoknál az invertereknél, ahol a gyártónak van egy erre a célra fejlesztett, saját külső leválasztó backupeszköze, azt kell beépíteni. Ez áramszünet esetén automatikusan szigetüzemmódba helyezi a rendszert.

Csakhogy ezeknek a külső eszközöknek a használata jogilag rendezetlen, mert nincs lista az áramszolgáltatóknál arról, hogy melyeket fogadják el. Magyarországon már legalább négy-öt éve úgy telepítenek backupegységeket, hogy ez a joghézag nincs betömve.

Egy egyszerű vészeseti áramkört már 200 ezer forint alatt is ki lehet építtetni, a külső backupegységek költsége pedig telepítéssel együtt 300–450 ezer forint között mozog. Az esetek többségében a tervezést köti, hogy az invertergyártók csak a saját backupegységeiket engedik be a rendszerükbe.

Egy háztartás szünetmentes áramellátása a legtöbb gyártó terméke esetében csak akkor lesz gördülékeny, ha akkumulátorral is kiegészítik a rendszert.

Többnyire az jellemző, hogy ha nincs akkumulátor, akkor áramszünet esetén problémát jelent, hogy puffer sincs a rendszer mögött. Ha napközben a lakásban főzik az ebédet, megy a mosógép és a tévé, de egy felhő átmenetileg beárnyékolja a háztetőt, akkor a szigetüzemű működés könnyen azonnal megszakadhat, azaz hirtelen leáll minden.

A valódi megoldás sok esetben csak az akkumulátoros puffer hozzáadásával érhető el, csakhogy ekkor a legtöbb esetben már az invertert is cserélni kell. A jelenleg telepített inverterek jelentős része ugyanis nem képes akkumulátort kezelni. Ha mindezt összeadjuk, akkor előfordulhat, hogy egy tipikus háztartási rendszernél körülbelül 2,5 millió forintos egyszeri beruházásra van szükség ahhoz, hogy még hosszabb áramszüneteket is úgy vészeljenek át, mintha mi sem történt volna.

Bár a 2,5 milliós összköltség soknak tűnik az áramszünet kivédésére, az érintettek bizonyos körében mégis racionális mérlegelés tárgya lehet.

Azok ugyanis, akik hamarosan kikerülnek a telepítéstől számított első 10 évben igénybe vehető éves szaldóelszámolás alól, a jelenleg érvényes elszámolási szabályok következtében csak akkumulátorokkal tudják mérsékelni a villanyszámla-megugrást. 

Akkumulátor beszerzésére ösztönözhet az is, hogy elindult a dinamikus árazás, a napelemeseknél pedig jöhet az idősoros elszámolás is. Utóbbi azt jelenti, hogy különböző idősávokban különböző áramátvételi árakat határoznának meg.

Jelenleg az áramszolgáltatók egységesen 5 forintot fizetnek kilowattóránként azért, ha egy (nem szaldóban lévő) napelemes háztartás betáplál a hálózatba, mert éppen nem tudja elfogyasztani a megtermelt áramot. A jövőben azonban elképzelhető, hogy az átvételi ár ennél is alacsonyabb lesz akkor, amikor jellemzően túltermelés van, de magasabb árat kér a szolgáltató, ha (jellemzően az esti órákban) nagy a kereslet.

A napelemes háztartásoknak komoly anyagi érdeke fűződhet majd ahhoz, hogy a napközben feleslegben megtermelt áramot csak este értékesítsék, addig pedig akkumulátorban tárolják el. Általánosságban pedig minden olyan változás, amely akkumulátor telepítésére ösztönzi a napelemeseket, egyben lehetőséget is ad nekik az áramszünet elleni védekezés kiépítésére.


forrás: https://telex.hu/g7/tech/2026/09/08/napelem-aramszunet-atalakitas-inverter-backup-szunetmentes-aramellatas                                                                                                           

kép forrása: aquilaelectrical.com.au